top of page
fekete-szuz-borito.jpg

JEAN HANI:
A FEKETE SZŰZ
Mária misztériuma 

Fordította: Dubniczky Zsuzsanna (1-4. fej.) és Kocsi Lajos (5. fej.)
Kiadó: Sursum kiadó, Gödöllő, 2026
Oldalszám: 224 oldal
Típus: keménytáblás
Képmelléklet: 189-224. o. (fotóanyag a jelentősebb európai Fekete Szűz-szobrokról)

ISBN: 978-615-6785-03-9

Ár: 5 400 Ft

A születés ideája a kereszténységben kitüntetett jelentőséggel bír, és a földi születésen túlmutató jelentést hordoz. Nemcsak az emberek, az állatok és a növények születnek, hanem Isten is, a maga örökkévalóságában. Az isteni és az emberi vagy természeti világ közötti bensőséges kapcsolat szintén születésen alapul: Isten megszületik az emberben, és az ember megszülethet Istenben, beavatást nyerve egy új, örök életbe. A születés e mélyebb értelméből következik, hogy az atyaság és anyaság, illetve általában férfi és nő kettőssége-egysége, amiből minden élő létrejön, hasonlóan mély jelentést hordoz. Istennevek, isteni arculatok, és belső, spirituális realitások is, túl a világi viszonylatokon, a konkrét apákon és anyákon, hitveseken, kedveseken.

A jelen műben Jean Hani (1917–2012) francia katolikus gondolkozó az anyai vagy női princípium e mélyebb jelentésrétegét igyekszik feltárni, a Mária-tisztelet sajátos, hazánkban is meghonosodott formájának, a Fekete Szüzek kultuszának vizsgálatán keresztül. A könyv a szerző szándéka szerint egyfajta zarándokút, amely egyre lényegibb szempontok szerint közelíti meg Mária alakját. A vallástörténeti összefüggések bemutatása és a Máriához kapcsolódó szimbólumok és nevek elemzése után megvilágítja, hogy mit jelent voltaképpen a „principiális és isteni Nőiség”, amely Mária személyében tükröződik, milyen szerepet játszik ez a keresztény spirituális út belső alkímiájában, és hogyan jelenik meg a hétköznapi élet egyik fontos területén, a férfi-nő viszonyban és a házasság szentségében.

TARTALOMJEGYZÉK

Szűz Mária helyzete a keresztény tanításban és gyakorlatban némileg kétértelmű: az Egyház egyfelől magas szintre, minden szentek fölé helyezi és dogmatikusan Istenszülőnek, Isten Anyjának nyilvánítja; másfelől azonban soha nem szűnik meg arra figyelmeztetni, hogy kizárólag emberként tekint rá. Egyébiránt monoteista kontextusban az ’Istenszülő’ cím is túlzó kifejezésnek látszik, melyet a teológiai spekuláció, úgy tűnik, nem fejtett ki teljesen kielégítő módon. Azzal magyarázzák és igazolják, hogy Mária, mivel Krisztus anyja, Krisztus istensége miatt Isten anyja is. Azonban úgy érezzük, hogy ez az indoklás nem érinti a kifejezés lényegét és nem meríti ki teljes tartalmát. Hogy felkutathassuk mélységeit, amelyek egyben a Mária-misztérium alapjai is, véleményünk szerint egy időre érdemes feladni a spekulatív teológiai magyarázatot, és előtérbe helyezni a probléma liturgikus megközelítését. A liturgikus szövegek valójában a hit mély intuícióit hordozzák, és a megismerés olyan területeit tárják fel a szellem számára, melyhez a teológiai spekuláció nem ér el.” 

bottom of page