Sursum_F_3_borito

ALEXIS SANDERSON:

KASMÍR HAGYOMÁNYAI

Két tanulmány 

 

Fordította: Laki Zoltán

Szerkesztette: Horváth Róbert és Laki Zoltán

Az előszót írta: Dezső Csaba

Kiadó: Sursum kiadó, Gödöllő, 2020

Oldalszám: 112 oldal

Kötés típusa: ragasztott, karton

ISBN: 978-615-81272-2-6

Ár: 1800 Ft

Korunk egyik legismertebb indológusának két tanulmánya a kasmíri saivizmus bölcseleti hátterébe és történeti kibontakozásába nyújt betekintést. Az első írás ( „Tisztaság és erő a kasmíri brāhmaṇák körében”) a 9-13. századi Kasmírban jelen lévő vallási irányzatok emberképét tárja fel. A filozófiai szemléletek és társadalmi előírások mélyére hatolva bemutatja, hogyan alakultak ki az emberi személyiség vagy „önvaló” eltérő felfogásai, és milyen szerepet játszott ebben az ortodoxia és heterodoxia, a tisztaság és az erő útjának ellentéte, illetve kölcsönös egymásra hatása.

 

A második értekezés („Swami Lakshman Joo és helye a kasmíri śaiva hagyományban”) a kasmíri saivizmus új- és legújabbkori történetét tekinti át. Autentikus szövegforrásokra (köztük sok máig kiadatlan kéziratra) támaszkodva felvázolja, milyen formában élt tovább e hagyomány a 13. századot követően, és hogyan jutott el végül az irányzat nagy huszadik századi mesteréhez, Swami Lakshman Joohoz.

TARTALOMJEGYZÉK

„Azt látjuk, hogy az önmegragadás erői, amelyek a kasmíri társadalomban ezen időszakban megnyilvánultak – a heterodoxia és ortodoxia fentebb említett kettősségének pólusain és egymáshoz való közeledésük dialektikájában –, az értékek olyan alapvető struktúrájába illeszkednek, amely vélhetően a kulturális formák jóval tágabb körének alapjául szolgál a középkori India királyságaiban. Ennek az alapszavai a tisztaság és az erő. Az egyik végletet azok jelentik, akik a mindenhatóságra törekszenek, a másikat azok, akik a személytelen tisztaságra. Az előbbiek tisztátalanok az utóbbiak szemében, az utóbbiak erőtlenek az előbbiek szemében. Az előbbiek a tisztátalanság vizionárius művészetén keresztül a korlátlan hatalmat akarják elérni, míg az utóbbiak a tisztaság útját követve egyfajta lényegi értelemben vett szándéktalanságot, mely doktrínájuk legkérlelhetetlenebb formája szerint ama megszabadító felismerésben tetőződik be, hogy a cselekvés káprázat, semmit sem tettek a múltban és tesznek a jövőben. A tisztátalanok abszolútuma az abszolút erő; a tisztáké a mozdulatlan lét.”

„Abhinavagupta  a  10.  és  11.  század  fordulója  környékén  alkotta  meg  a Tantrālokában a Kasmírban és Kasmír határain kívül élő kortársai által követett  śaiva  és  śākta  hagyományok  nagyszerű  és  lebilincselő  szintézisét, úgy tekintve ezekre, mint egységbe tömörülő hierarchiára, melyet a Mālinīvijayottara tizennyolcadik fejezetében felvetett „magasabb nondualizmus”  (paramādvayavādaḥ)  foglal  magába,  és  az  egyre  magasabb fokú kinyilatkoztatások csúcspontjaként a trika egy olyan formáját körvonalazta,  amelyben  az  utóbbi  összeolvad  és  átszíneződik  a  kramaként ismert,  Kālī  meditatív  kultuszán  alapuló  rendszer  lényegi  elemeivel.

  • Facebook - White Circle